Tiszaújváros

 Most dicsekedem.. de talán érthető, hiszen hihetelenül nagy öröm egy első helyezés, amit a munkámmal megnyertem.
Ebben az Évben Tiszaújvárosban rendzte a Foltvarró Céh az orzságos kiállításunkat. Négy meghirdetett kategóriából,  én  Modern Quilt katgóriában neveztem.
Jártomban-keltemben már évek óta gyüjtögettem a fehér-fekete és fekete-fehér mintás anyagokat, "amiből majd egyszer varrok valamit" gondolattal. Az elmúlt nyáron el is kezdtem egy 110 x 80 cm-es méretűre tervezett képhez a blokkok varrását. Azután jött a pályázati kiírás melynek adott mérete 120 x 60 cm volt. Na, gondoltam akkor pont jók leszenk az elkezdett blokkjaim. De nem így lett.
Semit nem mutattak fehér alapon a fehér-fekete mintás anyagok, így az elképzelésemet át kellett terveznem. Gyakorlatilag egy kivételével  az összes fehér alapu anyagot kivettem.Nem gondoltam, hogy fehér-fekete színekkel ilyen nehéz boldogulni. Elég sokat variáltam és bizony a már elkészült fedlap nem is tetszett.  Majd másnap a felső részért szétfejtettem és a jobb felső sarkát áttervezetem. Így születet meg  a munkám melynek a " SZÍNEK NÉLKÜL" címet adtam.
 Megmutatom a hátlapját is:

és az oklevél..

Restanciák 2012.

 1.  az elmúlt nyár " Alkotó hétvégéjéről" 

Ez a munkám még a nyáron készült, sokáig nem volt róla a színeinek köszönhetően megfelelő fotó, ami azóta sem igazán sikerült. Majd meg is feledkeztem róla, hogy még nem tettem be a blogomba..
Egy nagyon kellemes alkotó " hosszú hétvégét" töltöttünk el a lányokkal. A kiválsztott téma, amire már itthon lelkileg ráhangolódtunk  az "előítélet" volt.
Az én képem története: egy képzőművész ismerősünk évekkel ezelőtt megajándékozott bennünket ezzel a nagyon szép szobor alkotásával:

Már régen elhatároztam, hogy  valamilyen  formában megvarrom.Amikor elhatároztuk  a témánkat, azonnal tudtam, hogy most érkezett el az ideje.
 Így  a témának megfeleően  " újra értelmezve" saját festésú anyagokból  el is készült:

                                  A címe :   KIREKESZTVE   96 x 50 cm
                                         ( ami  remélem érthető, miért )

 2.  

Az alábbi kép a   EQA 2012-ES BIRMINGHAMI  QUILT FESZTIVÁL   " KERESZTUTAK"  pályázati témára lészült.  a megadott mérete:  20 x 50 cm volt.

 Meg is varrtam, majd mikor elvittem a lányokhoz,  furcsa módon az enyém sokkal nagyobb volt a többiekénél. Hát persze, elnéztem a méretet, 25  cm helyett   30 x 50 lett ! Újat varrni már nem tudtam, mivel  elfogytak a színeim és festeni már nem volt idő.
Így   megmaradt az elrontott méretével,de nem bánom, mert szeretem ezt a kis képemet:

                                   címe:      KÍSÉRTÉS    30 X 50

 

Kultúraquiltek: Új-Zéland

 Wai-O-Tapu Thermal Park, avagy a Pokol kapuja 

 

 

Az Egyenlítő és a Déli-sark között épp félúton fekszik a megkapó természeti kincseket rejtő, nagy fehér felhő országa, Új-Zéland, melynek területe a világ egyik legaktívabb vulkanikus övezete, ahol évente körülbelül 15 ezerre becsülik a földrengések számát, ebből pedig nagyjából 150 földmozgást az emberek is érzékelnek.

A misztikus látványt nyújtó iszapvulkánok leghíresebbjét, a Tikiterét a legenda szerint G. B. Show nyomán hívják a Pokol kapujának, a híres író ugyanis a megszólalásig hasonlónak képzelte el a zavaros füstfelhőben úszó alvilági bejáratot.
A pezsgő vulkáni krátertavakat Wai-o-tapu termálparkjában lehet megcsodálni: a Lady Knox nevű gejzír például mindennap azonos időpontban, negyed 11-kor tör ki. A gőzölgő tavak kísértetiesek: a különböző fémionoktól élénkzöld vagy sárga, izzó vörös, grafit vagy épp ördögi fekete színekben is pompázhatnak.

Engem elsősorban   a fantasztikus színviláguk fogott meg, megpróbáltam " anyagba" önteni.

Alapja a szikes part kivételével saját festésű anyagokból,applikálással készült:

Felületi diszítése: partszakasz Gessoval lekenve, shivázva, a "pára" ragasztott selyemszál.
Elkészülve:

Kultúraquiltek: Csehország

        
A második, márciusi fordulóban Csehország volt a megadott téma, a válsztásom:

                                                                Táncoló házak Prágában
                  

                                               


A prágai Táncoló ház az amerikai sztárépítész Frank O. Gehry jellegzetes munkája, szabálytalan forma és elegánsan szép dizájn. Építészetileg, a modern épület úgy ugrik ki a szomszédos, szabályos vonalú házak közül, mint egy lelkesen feltartott hüvelykujj. Az eredeti épület a második világháború végén elpusztult a bombázások alatt és a romok eltakarítása után sokáig üresen maradt telekre a városvezetés nem tudta eldönteni hogy mit is építsenek. Az első terveket Václáv Hável kérte Vlado Milunić szerb származású cseh építésztől (aki a szomszéd házban Hável lakásának átalakításában vett részt). Később a holland ING megvette a telket és megbízta Milunićot a tervezéssel, azzal a feltétellel, hogy bevon egy világhírű építészt. Milunić először Jean Nouvelt kérte felMilunić először Jean Nouvelt kérte fel, aki a telek kis méretére hivatkozva nem vállalta a megbízást, majd Frank Gehryt, aki elvállalta a kihívást. Az építkezés 1994-ben kezdődött és az épületet 1996-ban fejezték be. Az épület szabálytalan formájával a  dekonstruktív építészet példája. A formát két ölelkező alak inspirálta, Ginger Rogers és Fred Astair párosa. Az épülethez 99 különböző formájú és méretű betonpanelt használtak, mindhez egyedi faformát kellett építeni. A szokatlan forma és a technikai megoldások sok vihart kavartak, de a kedélyek idővel lecsillapodtak, az épületnek ma fontos helye van a modern prágai építészetben és városképben.

Az épületet irodaként működik és nem lehet szabadon látogatni, csak  a 7. emeleten található La Perle de Prague vendéglőt, ahonnan a prágai várnegyed nagyszerű panorámájában gyönyörködhetnek az ebéd vagy vacsora közben.

Nem akartam realista képet  varrni, első sorben a kék égbolt miatt. Több szín kombinációjával próbálkoztam, végül a fehér-fekete mellett döntöttem.

A fehér vászonra felrajzoltam a képet, majd drappos organzával lefedve varrtam meg az ablakokat.


                                                            
               A köztes részeket kivágtam, majd körbe varrtam a kontúrokat. A hátteret ezüstszürke cérnával tűztem le, hogy jobban kiemelje az épületet.
A végeredmény a felső képen látható.

Kultúraqulitek : Peru

Az én választásom:  Moche Ayapec:

 

Polyák Ildi ismét elindította  Kultúraquilteket , amihez nagy örömmel csatlakoztam.
Első téma: PERU volt, ami igazán hálás témakör,  sok választási lehetőséggel.A történet, ami alapján erre képre esett a választásom:

Huaca de la Luna   / Hold templom/  Észak-Peruban található, Cerro Blanka városában. A Moche kultúra ie.100 és 800 között volt jelen. Nem volt szervezett állam, vagy birodalom, inkább csak sok kis közösség az óceán parton, közös kultúrával. Jellemzők: nagyon fejlett kézművesség, szépen festett agyagtárgyak, kiváló arany megmunkálás, ügyes csatornarendszerek, agyagtégla épületek. A k. 20 000 lélekszámú városból két nagy templom szerű építményük maradt fenn, a  Huaca de la Sol és Huaca de la Luna /Nap és a Hold templom

./ 

A Huaca de la Sola elsősorban temetkezési hely lehetett, melyet nagyrészt elpusztítottak és kifosztottak. Itt lakott a király és családja, valamint a sámánok és a papnő.A papnőé volt minden hatalom, ő végezte  azt a nagyon sok áldozati szertartást, mellyel próbálták irányítani a megjósolhatatlan időjárás változásokat. Eltűnésüket egy kb. 30 évig tartó áradás és esőzés, majd hasonló szárazság okozhatta.

Cerro Blanka Peruban jelenleg igen jelentős idege forgalmi célpont.

 Huaca de la Luna elsősorban vallási szertartások helyszíne volt. Ez utóbbiban több festett falrészlet is megmaradt egy nagyon jellegzetes Istenség karakterével. Az ő neve Ayapec ,  mintája sűrűn előfordul más kapcsolódó kultúrákban is. Alakját négy  élőlényből ötvözték: haja: polip csápjai  szeme: bagolyé,   az orra: emberi,  fogait  pumától kapta.

Ezt a fal részletet választottam Peru témájához.

 A képet applikációs technikával, saját festésű anyagaim felhasználásával készítettem.
Az arccal kezdtem: fehér vászonra megrajzoltam az egész képet,majd kétoldalas ragasztó fátylat vasaltam rá és a többi anyagra is. ezután kezdtem ráragasztgatni a színeket:

Ahol kilátszott a sötét alap, ott kivágtam a fehéret.Mikor nagyjából meg volt a maszk, akkor húztam le kétoldalasról a papírt ás ragasztottam a procionnal feketére festett  alapra, ami a valóságban  mély sötét zöld.,A négy sarokra rákerültek a motívumok, ezután jött a vlies,a hátlap majd a varrás. 
Végére maradt a felületi színezgetés,  ehhez  olajpasztát és akril festéket használtam, ami nagyon aprólékos és  időigényes, de számomra nagyon kellemes  kedvtelés. Próbáltam az eredeti képhez hasonló színeket, kopásokat, töredezéseket  felvinni az anyagra.
  Végül az elkészült képem:

Nagysága a kiírásnak mefelelően  A4-es méretü.

a hátlapja az a bizonyos fotózhatalan színárnyalat:  

B.U.É.K.!

Minden kedves olvasómnak boldog Karácsonyt kívánok!